… vissza a sirályok földjére. Azaz a mai nap repüléssel fog telni, plusz reptéri várakozásokkal. Irány a UK!

Új év… ilyenkor szokás egy összegző bejegyzést írni, de egyben nehéz is. Nehéz, mert a szokásosnál is sokkal pörgősebbre, eseménydúsabbra sikerült ez az év, ráadásul a 2008-at búcsúztató bejegyzésemben pont ezt reméltem, vagyis a változást.

Belegondolva… az év eleje nagyon távolinak tűnik. Arra még emlékszem, hogy Magyarországon még megnéztük a szegedi Forma 1 Street parádét, de a nagy változás júniusban történt.
Ennek az oka Edinburgh. Amit itt megtanultunk, hogy mindent a 0-ról kell kezdeni: telefon, bank, internet, lakás… szóval nem egy egyszerű dolog. Mindenhol ellenőriznek, hogy tényleg te vagy-e az aki vagy, van e tartozásod valahol stb. Munkahelyhez többnyire csak akkor juthatsz, ha van munkavállalásid és társadalom biztosításod, ezekre pedig csak munkahely mellett lehet jelentkezni. Ez egy ördögi kör, amit mi sikeresen kipipáltunk :)
Megtudtuk, hogy a középfokú angol mellett a skót akcentus megszokásához idő kell, viszont ha ezt már megszoktuk, akkor viszont már felsőfokon tudjuk a nyelvet – ez is kipipálva.
Amire nem gondoltam volna, hogy valaha önkéntes munkát is fogok végezni, de erről majd később írok :)

Amit várok ettől az évtől, az például az, hogy jövő héten végre megnézzük az Avatar-t 3D-ben :) Ugyan ilyen pörgést, mint idén volt, plusz az ötleteimnek hagyok teret a megvalósításhoz. Mivel ez a bejegyzés január 2-án íródott, ezért utólag szeretnék Boldog Új Évet Kívánni minden kedves olvasómnak!

Mivel a mai nap a Boxing Day, ezért kapva az alkalmon leugrottunk vásárolni a főutcára. Az üzletek csekély része már reggel 7-kor kinyitott, de mi csak 9-re vettük a fáradságot, hogy shoppingolni kezdjünk. Már azon sem csodálkoztunk, hogy a 10-kor nyíló üzletek előtt emberek várakoztak. Ugyebár a 70-80% elég vonzó tud lenni és az, aki azt hiszi, hogy csak nők állnak sorba, az nagyot téved, hiszen a férfiak is ugyan olyan gyorsan megrohamozták a termékekkel teli polcokat, és harcoltak a megmaradt leértékelt ruhákért. Azért okosnak kell lenni, mivel általában a férfi részlegek az emeleten helyezkednek el és ugyebár a párok többsége a női szinten kezd (ugyanis a nő elég húzó fél tud lenni vásárláskor :) ), ezért pl mi a Zara 2. szintjén kezdve leemelhettük a megfelelő utolsódarabos ruhákat. A tömeg ezután elözönlötte a férfi szintet is. Fizetéskor az eladó nagy mosollyal kérdezte, hogy mióta állok sorban – mire én megmondtam, hogy én ugyan nem álltam :)

Bizony, az idei karácsony végre fehérre sikeredett. A napok óta tartó havazás-sorozat meghozta az eredményét, a fehér karácsonyt! Amivel csak ma szembesültünk, hogy a buszok sajnos délelőtt nem jártak – egy sem. Úgyhogy ha valami távolabbi helyre akart valaki menni, akkor a taxikat kellett igénybe venni.

Soha nem hittem volna, hogy pont velünk történhet meg ilyen, hogy hajnalban kialvatlanul kibuszozunk a reptérre és a járatinformációs kijelzőn az a felirat fogad, hogy az időjárás miatt a járatot törölték.
Közben megtudtuk, hogy már második napja nem szállnak fel gépek a londoni repterekről.

Hétvégén megnyitott a karácsonyi vásár. A St. Andrews nap miatt ingyenesek voltak a fizetős kulturális programok, viszont a tömeg miatt mi a vásárt és az üzleteket választottuk. A karácsonyi vásárlásnak van itt egy hagyománya: a Black Friday-től számítva leértékelések sorozata várja a pénzköltő vásárlókat. (Black Friday, ami azt jelenti, hogy szinte minden bolt nagy leárazásokkal csábítja a vásárlókat.) Akik természetesen ellepik az üzletek sokaságát. Ez úgy néz ki, hogy annyira sokan, hogy már mi éreztük rosszul magunkat a tömegben. Tehát már hihető a Boxing Day (dec 25) esete, amikor az üzletekben minimum 50%, de sok helyen 80%-os leértékelés zajlik, ami miatt az egyesek képesek verekedni is.

Múlt héten fájó torokkal ébredtünk. Ezt orvosolni kell, lementem a helyi Scotmid-be mézért. Nos ebbe akadtam: igazi, eredeti magyar akácméz :)

Ma megvolt a reggeli ügyintézés. Tegnap már hallottam egy idegesítő csipogást, nem tudtam honnan ered. Ma kiderült, hogy a villanyóra csipog. A villanyórát ugyanis lecserélték feltöltős villanyórára. Ez azt jelenti, hogy a villanyóra egy digitális kütyü, amihez adnak egy kulcsot. A kulccsal pedig lemehetsz a helyi PayPoint-ba (csak a sárga PayPoint jó) és 5 font felett tetszőleges összeggel feltölheted. A kulcsot visszateszed a villanyórába, ami érzékeli, hogy milyen összeggel lett feltöltve.
Ezt még nekem is szoknom kell, enyhén kultúrsokk :)

Mondhatni a legnehezebb a választás. Keresni a megfelelő lakást, böngészni a weboldalakat és megtalálni az megfelelő helyen lévő, áron lévő, kinézetű lakást. Mi megtaláltuk, ráadásul Edinburgh belvárosában.
A hét második fele a költözködéssel telt el, de talán a legjobb az egészben a berendezkedés. A lényeg az, hogy minél otthonosabban érezzük magunkat, hogy amikor távol vagyunk, akkor otthonunknak nevezzük ezt a helyet… szerintem ezt sikerült is elérni :)

Amint látható, sikerült beállítani az internetet is – szerencsére itt is elérhető az 50 megabites kábeles internet :P

A mai Formula 1 magyar futam alatt eszembe jutott pár ötlet. Talán a legérdekesebb a nevemmel kapcsolatos.

Már értem, hogy az egyik ismerősöm miért vett fel művésznevet… a helyzetét át tudom érezni, és én is erre a sorsra kényszerültem. A probléma oka pedig az, hogy akármennyire könnyű a magyar embernek kimondani a magyar nevünket, az angol anyanyelvűeknek ez sokkalta nehezebb, mint ahogyan eleinte gondoltam.

A megoldás az lett, hogy kiválasztottam egy angol keresztnevet és vezetéknevet – tehát már én is rendelkezek egy művésznévvel.