Nincs hozzászólásSzombati nap is eléggé eseménydús volt. Délelőtt tesómmal benéztünk a városba, megtaláltuk az egyik kereset üzletet – Cookie Factory – ahol kézzel készített egyedi dolgokat lehetett kapni.. nekem bejött, itt vettünk pár érdekes dolgot is. Ebéd céljából kiválasztottunk egy gyorséttermet, ahol hasonló ételt ettünk, mint a gyros, de mégsem az volt. Jártunk Aalborg harlemjében is, végülis a déutánt egy parkban töltöttük, napoztunk egy kicsit, közben egy telefonthívást megejtettem, hogy felköszöntsek egy szülinapost :)
Este fele megnéztem a magyar híradót (Dunatv, mert csak ezt sikerült még megtalálnom), majd elkezdtünk közösségi életet élni az egyel fentebb lévő emberkékkel. Igazából a mi szintünkön alig vannak emberek, nem valami nagy az élet, de egyel feljebb.. persze bemutatkozás: where are you from?
- I’m from Hungary
- Yeah? Me too! :)
végülis két magyar lányt, egy mexikóit, kualampurit, két iránit, egy kanadait, két szlovákot és egy csehet ismerhettünk meg. Végülis kitaláltuk, hogy este menjünk el bulizni közösen. A nagy banda fél 11kor elindult a városba gyalog, és célirányba vettük a csak “The street” néven emlegetett utcát (még a dánok is így hívják). Itt bementünk egy discoba, elvoltunk egy kicsit – furcsa, nálunk nem megszokott dolgokat láttunk.. idősek, apum korú emberek buliztak fiatalokkal. Volt egy nagyon kicsi idős bácsika, aki 16 éves lányokkal táncolt :) Itt a zene olyan sing-sing stílusú volt.. végülis úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk ezt a helyet. Mikor kijutottunk újra, meglepődtünk, hogy alig lehetett megmoccanni az utcán, mert annyian voltak kint. Most képzeljétek el a szegedi Kárász utcát a Dugonics tér és a Klauzár tér közötti részen.. ilyen hosszan voltak szórakozóhelyek egymás mellett, és mindenhova ingyenes volt a belépés, viszont az alkohol és egyéb ital (pl ásványvíz) elfogadhatatlan áron volt. Meglepő még az is, hogy minden pultnál lehetett az italért bankkártyával fizetni. A másik érdekes, és pozitív dolog, hogy szerda óta nem lehet épületekben dohányozni, csak az utcán.. nos képzeljétek el ezt, hogy bementek egy szórakozóhelyre, és cigaretta füst mentesen dobjátok le magatokat este az ágyba!
Végülis egy R&B-s helyre mentünk be, ami már kicsit jobban hasonlított stílusilag a Gin-tonicra. (közben a képen látható a street). Végül hajnalban hazasétáltunk.. ez a nap is jó volt!
Igen, most nem SZIN-esedek, mint a többiek, hanem Dániában tartózkodom. Nincs itt semmi féle kánikula, 20 fok körüli a hőmérséklet. Az utunk nem volt zökkenőmentes, mert dán oldalon 3x kellett security check-et kibírnunk. Koppenhágában elváltunk Emmától, majd megint gépre szálltunk, és Aalborg felé vettük az irányt. A repülőtéren már vártak ránk a dán lányok. Egy éjszakát náluk töltöttünk.. ők egy temető mellett laktak. Meglepetésünkre a temető egy nagyon szép, zöld park jellegű volt. Még az első napon bementünk velük a városba, körbenéztünk.
A mai napon a cél az volt, hogy megtaláljuk a kollégiumot, ami sikerült is. A lányoktól elváltunk, de utána a kulcs átvétele okozott egy kisebb nehézséget. Kis kérdezősködés, majd egy nagyobb siker. Közben megismerkedtünk egy mexikói diákkal is, akit Angelnek hívnak. Ő segített a csomagjaink megőrzésében is. Összefutottunk egy szlovák diákkal is.. aki elég beszédes volt, de amint megkérdezte, hogy honnan jöttünk, szótlan lett (ugye nem kell magyarázkodnom?:)).
Bementünk a városba, közben csatlakozott hozzánk egy (asszem bulgár) diáklány, vettünk a notebookhoz ethernet kábelt.. kiderült, hogy nem mindenhol fogadják el a bankkártyámat.. végülis egy városnézés után bevásároltunk egy boltban, ahol végre működött a bankkártyám – nagy élmény, ugye?:) Képzeljétek el, itt kint üdítőitalt, mint pl Coca Cola, Fanta etc. 0.5 literes kiszerelésben csak VISSZAVÁLTHATÓ formában lehet kapni.. ez lehet, hogy csak számomra meglepő, de jópofa kezdeményezés a visszaváltás terén.
Végülis bepakoltunk.. a szomszéddal összeismerkedtünk, persze angolul kommunikáltunk, feltettük a kérdést, hogy honnan valósi, majd kiderült, hogy magyar, és szegedi a lány :) Érdekes, hogy hol lehet összefutni emberekkel. Persze ismerősbe is akadtunk.. érdekes még, hogy szinte mindenki köszön mindenkinek, és az emberek alapból mosolygósak, nyitottabbak.